VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

HALÁSZ Gyula, 1885-ig Fischer Gyula

( Csetény, 1871. szeptember 17. - Brassó, 1969. március 16. )

író, újságíró

Halász Ignác testvéröccse. Tésen töltötte gyermekéveit. A középiskolát Székesfehérvárott végezte, egyetemi diplomát Budapesten szerzett. Tizenhat éves korában gyalog bejárta Erdélyt, tapasztalatairól a fővárosi lapokban számolt be. A kilencvenes években már a fővárosban, a Pesti Naplónál és a Pesti Hírlapnál dolgozott. Többször járt Párizsban. Párizsból és Velencéből tudósította a Magyarországot és más lapokat. Hazatérve a Szabad Szó helyettes főszerkesztője. 1888-ban a Székesfehérvár és Vidéke, valamint a Szabadság c. lapokban több költeménye és tárcája megjelent.1896-tól negyven éven át Brassóban középiskolai tanár. A Brassói Hírlap (később Brassói Szemle) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor Brassói Napló címmel új lapot alapított és szerkesztett 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. A Nagykőhavas turistaszálló újjáépítéséért kifejtett buzgalma elismeréseként a természetjárók e hegység főútvonalát ~ útjának nevezték el. Budapesten már 1894-ben verseskötete jelent meg.
M.: A Szajna partján. (v.) Bp., 1894.– Petőfi élete és halála. Brassó, 1922. – Petőfi Sándor élete. Brassó, 1935. – Öt világrész magyar vándorai. Magyar felfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp., 1936. és 1993. – Brassói kalauz. Brassó. – A századik év küszöbén. Bukarest, 1967. (Önéletírás.)
I.: SZABÓ Sámuel: ~. = Ku., 1969. 10. sz. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. IV. köt.